28.Balhé és tánc

Sziasztok megjöttem!
Bocsi a késésért! :/
 Remélem tetszeni fog.

Komikat! :D Jó olvasást! :))

Puszi: Jenny♥

-Azt hiszem én most lefekszem-mondta.

-Rendben. Jóét.-mondtam.

Megcsókolt majd átment a saját szobájába.

Én is lefürödtem majd magamra kaptam egy egyszerű fehér pólót és egy fekete pamut sortot. Lefeküdtem az ágyamba. Nem tudtam elaludni állandóan csak agyaltam. 

Nem tudom hogy jó ötlet lenne e megszívatni Perriet. Nem azért. Mert érdemli de félek hogy Zayn megutál. Vagy nem fog? De biztos vagyok benne. Hiszen mégis csak Perrie a barátnője akit szeret. Fogalmam sincs hogy mihez kezdjek. Lapuljak meg mint ahogyan egész eddigi életemben tettem vagy most az egyszer álljak végre a sarkamra? Nem tudom.

Sokáig gondolkodtam még. Ebben csak az zavart meg hogy az ég egy hatalmasat dörgött. Amitől felsikítottam és lefordultam az ágyról. Annyira megijedtem a hirtelen keletkezett zajtól.

-Kicsim minden rendben?-rontott be a szobába Harry.

-Persze, csak megijedtem.-kapartam össze magam a földről. Ekkor egy hatalmasat villámlott amit egy még 

nagyobb dörgés követett. Én ijedtemben Harryhez rohantam és szorosan bújtam hozzá.

Felnevetett.

-Akarod hogy maradjak?-kérdezte és éreztem hogy mosolyog.

Hevesen bólogattam mire ismételten csak felnevetett és nyomott egy puszit a hajamra.

-Gyere.-húzott az ágyhoz majd mindketten bebújtunk és úgy nyomott el az álom hogy a karajaiban 

feküdtem. Valahogy mellette már kevésbé féltem a vihartól. 

Hajnalban megébredtem. Még csak 4óra volt. Nem tudtam vissza aludni így úgy voltam vele hogy most vagy soha. Lehámoztam magamról Harry kezeit. Majd kimentem a szobából. Negyed óra alatt meg is voltam a tervem kivitelezésével. Ezután vissza is feküdtem az ágyamba. Szerencsére így már sikerült is elaludnom.

Reggel egy eget rázó ordításra keltem fel. Elmosolyodtam. De ez is csak egy pillanatra. Kipattantak a szemeim a hirtelen ért felismeréstől. Nem az nem lehet. Harry is kinyitotta a szemeit.

-Mi van már?-nyöszörgött. Én kipattantam az ágyamból és kimentem a folyosóra. Megakartam győződni arról hogy csak rosszul hallottam. Viszont sajnálattal állapítottam hogy nem. Teljesen jó a hallásom. 

Hogy mi is volt a sikítás oka? A szívatásom. Viszont a gond csak az hogy nem az áll most itt előttem akinek szántam.

-Mi a jó büdös franc?-szitkozódott megállás nélkül Zayn.

Ijedten meredtem rá. Ha most rájön hogy én voltam akkor nekem annyi.

-Jesszus veled meg mi történt?-röhögött Niall. De amint találkozott Zayn gyilkos tekintettével befogta a 

lepény lesőjét.

-De most komolyan ki csinálta ezt?-kérdezte Niall.

Nagyot nyeltem.

-Nem tudom. De szerintem Louis volt az. Neki jutnak az eszébe ilyen baromságok. Igen biztos hogy ő volt.-

Ne ne ne! Csak ezt ne! Most mit csináljak? Valljam be hogy én voltam?

-De ha tényleg ő volt akkor most megkapja a magáét.-indult el idegesen Louisék szobája felé.

Ne, ne, ne!

-Zayn ne!-álltam elé.

-Mégis miért ne? Azért ez még tőle is sok volt!-hadonászott a levegőben idegesen.

-Az sem biztos hogy ő tette.-mondtam.

-Akkor szerinted mégis ki volt?-tette fel a következő kérdését.

Nem tudtam mit válaszoljak.

-Bárki lehetett.-szólalt meg Niall.-Például Harrynek is vannak néha ilyen hülyeségei.-Ne már! Komolyan. Ez 

a gyerek nem tudja befogni a száját?

-Nem Harry volt.-vágtam rá azonnal.

-Akkor csak Louis lehetett!-bizonygatta Zayn. És már megint megindult de ismételten az útját álltam.

-Kérlek ne balhézz miatta!-néztem rá könyörgően.-Egy ártatlan kis tréfa volt.-Na jó azért ezt még én sem hiszem el. Hogy megbántam e? Igen meg. Nem csak azért mert Zaynen sült el a szívatásom hanem azért is mert én nem ilyen vagyok!

-Ártatlan kis tréfa az hogy mikor benyitottam a fürdőbe egy vödör víz borult a fejemre ami miatt megcsúsztam elestem és egy edény liszt terített be?-emelte fel a hangját.

-Itt meg mi van?-jött ki Harry is a szobából.-Te jó ég haver te meg hogy nézel ki?-röhögött.

-Rohadt vicces.-gúnyolódott Zayn.

-Oké bocs. De mi történt?-kérdezte komolyra váltva.

-Valaki megszívatott.-mondta majd elmesélte újra hogyan történt én a felénél a szobámba mentem. Vissza dőltem az ágyra fejemet pedig a párnába rejtettem.

-Te voltál, igaz?-süppedt be mellettem az ágy.

-Igen. De Harry én nem ezt akartam.-motyogtam.

-Tudom.-simogatta meg a hátam.

/Pár órával később/

-Zayn oda tudnád adni a távirányítót?-kérdezte Louis. Mind a nappaliban feküdtünk.

-Menj oda érte te!-szólt vissza bunkón. Ugyebár reggel sikerült lebeszélnünk arról hogy Louékra törjön és 

letámadja Lout. De még mindig az a véleménye hogy Louis szívatta meg. Ezért egész nap bunkózik vele. 

Szegény Lou meg azt sem tudja, hogy mi van.

-Majd én oda adom.-mondtam és már nyújtottam is a kívánt tárgyat.

-Köszi.-mosolygott rám hálásan.

Ezután még tévéztünk egy ideig majd mi Daniellel-el táncra mentünk.

-Sziasztok-köszöntünk a lányoknak, Brittany-nek és Christen-nek.

-Sziasztok-viszonozták. Miután megvoltunk a köszönéssel és az ölelésekkel beszélgettünk egy keveset. De 

utána szóltak így el kellett kezdenünk táncolni.

-Tényleg és mi van veletek Dan? Meg vagytok Liammel?-kérdezte Christen a szünet alatt amíg pihenhettünk 

egy kicsit.

-Nagyon jól meg vagyunk.-mosolygott.

-És mi van veled Dany? Neked van barátod?kérdezte Brittany. Danre néztem, hogy mit erre mit feleljek. Ő 

csak vállat rántott. Hát ezzel sem segítette meg a döntésemet.

-Hát igazából van egy srác. De erről még nem szeretnék beszélni-hárítottam el a válasz adást. Mert igazából 

még nem beszéltük meg Harryvel, hogy felvállaljuk e a kapcsolatunkat. Ezért úgy vagyok vele, hogy inkább vele tisztázom ezt aztán majd eldől, hogy mi lesz.

-Na ki a srác? Mesélj!-vigyorgott Brittany.

-Mondom, hogy nem szeretnék erről beszélni.-mondtam.

-Na lécci. Mond már el!-könyörgött Christen.

-Lányok, hagyjátok! Úgyis elmondja majd ha szeretné-csitította őket Danielle. Eltátogtam neki egy 

"köszönöm"-öt.

-Okés. Akkor nem faggatunk tovább.-sóhajtott megadóan Brittany.

-Vége a szünetnek. Gyertek!-kiáltotta el magát Derek a koreográfus. Mind felálltunk és beálltunk a 

megadott helyünkre. A tánc óra végeztével letusoltunk majd átöltöztünk. Elköszöntünk mindenkitől majd Dan kocsijával haza indultunk.

-Dan-szólítottam meg.

-Hm?-kérdezte de a szemét nem vette le az útról.

-Köszi, hogy kihúztál a válasz adás alól. Jövök neked eggyel.-mondtam. Utolsó mondatom hallatán felnevetett.

-Nincs mit. De ha már itt tartunk. Elmondod miért nem akartad elmondani a csajoknak, hogy Harryvel jársz?

-vonta fel a szemöldökét.

-Mert még nem beszéltük meg Harryvel, hogy nyilvánosságra hozzuk e a kapcsolatunkat.-feleltem.

-Értem. És te hogy vagy ezzel szeretnéd ha kiderülne?-kérdezte.

-Igazából nem tudom. Kicsit félek attól, hogy ha a rajongók meg tudják akkor utálkozó üzeneteket küldenek 

majd meg ilyenek. Te hogy bírod ezt?-kérdeztem.

-Igazából eleinte nehéz volt elviselni az ilyen leveleket. De mára már teljesen hidegen hagynak. Liam mellett megtanultam, hogy inkább a kedves üzenetekre figyeljek. Amiből megjegyzem szerencsére többet kapok.

-És soha nem is volt olyan, hogy kiakadtál volna a utálkozóktól?

-Dehogy is nem. Egyszer emiatt majdnem szakítottam Liammel annyira magamra vettem amiket írtak. 

Viszont szerencsére ő nem hagyta, hogy ilyen hülyeség miatt elhagyjam

-Mert nagyon szeret téged-mosolyogtam el.

-Csak úgy mint Harry téged-mosolygott majd egyik kezével végig simított a vállamon. De ezután újra két kézzel fogta a kormányt.-De komolyra fordítva a szót. Ne aggódj a rajongók miatt. Mert az igazi rajongók örülnek ha a fiúk boldogok. És észre fogják venni, hogy Harry boldog melletted. Akik meg ellenezni fogják a kapcsolatotokat azok meg nem is igazi directionerek-mondta. Erre én csak egy hümmögéssel válaszoltam.

-Megérkeztünk.-szólalt meg néhány perc múlva. Leállította a kocsit a ház előtt. Mindketten kiszálltunk majd bementünk. A táskámat (amiben a táncos ruhám volt) csak ledobtam az előszobában. Majd a konyhába mentem ahol Liam és Niall beszélgettek miközben a szöszi evett.

-Sziasztok-ültem le közéjük.

-Szia.-köszöntek.

-Azt hittem már soha nem értek haza-mondta Liam.-Danielle merre van?

-Nem tudom. Szerintem a szobátokba ment.-vontam vállat fáradtan. 

Liamnek sem kellett több már itt sem volt.

-Ennyire hiányoztunk neki? Pardon! Hiányzott neki Dan?-kérdeztem.

-El sem hiszed hogy mennyire. Már egy-rápillantott a telefonján lévő órára-másfél órája hallgatom a 

nyavalygását. Nekem is hiányzik Nina mégsem hisztizek. Ráadásul ők a nap huszonnégy órájából minimum tizenhatot együtt töltenek. Mi viszont csak ritkán tudunk együtt tölteni egy kis időt.-mondta szomorúan.-

Például most is egy hétig nem látom.

-Hogy-hogy?-kérdeztem.

-Mert elutazott a nagyszüleihez Írországba-húzta el a száját.

-Nyugi. Ez az egy hét gyorsan elfog repülni. Észre sem veszed és már újra a karjaidban lesz, Niall-

mosolyogtam rá.

Végre ő is elmosolyodott.

-Köszi Dany.-ölelt meg.

-Na mi van már Niall-re is hajtasz?-kérdezte gúnyosan valaki.

-Nem hajtok rá sem rá, sem Zaynre, sem a többiekre!-néztem rá összeszűkített szemekkel.

-Na persze!-mondta. De sütött róla hogy egy árva szavamat sem hiszi el.

-Tudod mit nem érdekelsz! Akár hiszed akár nem ez az igazság. Nem érdekel mit gondolsz!-mondtam.

-Oh tényleg? Kíváncsi vagyok Harry mit szólna ha megtudná, hogy a barátnője egy kis ribi.-vigyorgott rám.

-Ebből elég!-csattant fel a szöszi.-Most állítsd le magad, Perrie!-szólalt meg a védelmemben.

-Velem te így ne beszélj!-nézett Niallre.

-Minden rendben?-jött be Zayn.

-Persze-válaszoltunk egyszerre Perrievel. Miután váltottak egy csókot együtt visszamentek a többiekhez.

-Ezt nem értem.-vakarta a tarkóját értetlenül Niall.-Perrie mért viselkedik veled ilyen bunkón?

-Ha én azt tudnám. De most hagyjuk ezt. Inkább adj nekem is egy szeletet abból.-mutattam az előtte heverő 

pizzás dobozra. Mosolyogva tolta közelebb, hogy én is elérjem. Elvettem egy szeletet a Hawaii pizzából majd mindketten halkan enni kezdtünk. Amint végeztünk csatlakoztunk a nappaliban heverésző társasághoz.

Sajna a film közben Zayn újra bunkó volt Louissal. Amit az utóbb említett sem hagyott szó nélkül.

-Neked meg mi a jó ég bajod van velem?-csattant fel a banda legidősebb tagja.

-Ezt komolyan kérdezed?-emelte fel a hangját Zayn is.

-Igen. És igazán elmondhatnád, hogy miért vagy egész reggel óta ilyen paraszt velem?!-mondta Lou.

-A reggeli hülye kis csínyed miatt!-felelte Zayn.

-Te meg miről beszélsz?-húzta fel a szemöldökét Lou.

-Jaj, ne add itt az ártatlant! Nagyon jól tudom, hogy te csináltad!-állt fel idegesen Zayn.-Legalább valld be!

Még a végén egymásnak esnek-gondoltam. Azt pedig nem engedhetem.

-Te komolyan mondom megkattantál!-mondta Louis.

-Adok én neked..-indult meg Zayn. Szerencsére Liam és Niall nem hagyták, hogy hülyeséget csináljon.

-Nem Louis volt-szólaltam meg félénken.

-Akkor mégis ki?-fordult felém az áldozat vagyis Zayn.

Nagy levegőt vettem. Épp szólásra nyitottam volna a számat, de valaki megelőzött ebben.

-Én voltam.

-Te meg mit művelsz?-suttogtam oda neki.

-Elrendezem a helyzetet. Nyugi.

-És mégis mi a frászért kellett ezt csinálnod?

Figyelmem kívül hagyva a kérdésemet fordult Zayn felé.

-Sajnálom haver, de ez egy jó mókának tűnt.-hazudott Harry.-Megtudsz nekem bocsájtani?

Zayn sóhajtott egyet.

-Nincs több ilyen szívatás?-kérdezte. Harry csak megrázta a fejét ezzel is nemleges választ adva.-Akkor 

meg. Ja és Lou bocsi hogy téged gyanúsítottalak meg.

-Nincs harag-vigyorgott majd mind megölelték egymást. Viszont nekem rettentő bűntudatom volt.

-Azt hiszem én most felmegyek-közöltem.

-Jól érzed magad?-kérdezte Eleanor aggódóan.

-Persze csak lefárasztott a tánc edzés.-hazudtam, majd felmentem.

-Mi a baj?-jött utánam Harry és rögtön kérdőre vont amint becsukta maga mögött az ajtót.

-Magadra vállaltad a tettem. Miért?-kérdeztem.

Végig háttal álltam neki.

-Mert szeretlek.-ölelt át hátulról. 

Megfordított a karjai között.

-Köszönöm.-mondtam. Ő nem válaszolt csak lágyan megcsókolt.

-Szeretlek-mondtuk ki egyszerre ezt a kilenc betűs szót miután elváltunk amin mindketten felnevettünk. Majd 

Harry szorosan magához ölelt.

Na milyen lett? Komikat! :D

Sziasztok!

 Sajnálom hogy pár napja nem hoztam részt de nem volt semmi ihletem. Azért remélem nem haragszotok meg miatta. 

De van egy jó hírem holnap ha minden jól megy akkor holnap délután felteszem az új részt! :DD Most is azt írom szóval próbálok sietni vele, de azért egy olvasható részt összehozni. Szóval igyekezni fogok. Köszönöm az előzőhöz kapott kommenteket! Imádlak titeket<3 

Ja és még valami ma van Liam születésnapja.

NAGYON BOLDOG SZÜLINAPOT LIAM!!♥♥

27. Medencézés 3.rész

Sziasztok megjöttem! :D
 Remélem tetszik majd az új rész.
 Az egyik legjobb barátnőm adott hozzá ötleteket. Szóval szeretném neki még egyszer is megköszönni imádlak Ancsi♥

Köszönöm az előzőhöz kapott komikat. Imádlak titeket is!<3

Jó olvasást! Puszi: Jenny♥

Ui: Legalább 3 komi és jön a kövi! :)

-Szóval mi az ami a lelked nyomja?-kérdezte mert már vagy 3 perce csak kinyitom a szám majd vissza is csuktam. Komolyan úgy nézhettem ki mint valami hal ahogyan itt tátogtam.

-Az hogy az előbb beszéltem Perrie Edwardssal.

-Az tök jó.-mosolygott.-De mi ezzel a baj?-vonta fel a szemöldökét kíváncsian.

-Az hogy nagyot csalódtam benne.-értetlenül nézett rám ezért kifejtettem neki bővebben.-Régen Perrie volt a példaképem. Nagyon szerettem őket az xfaktor alatt is végig nekik drukkoltam. Most meg hogy találkoztam vele kiderült hogy nem is olyan amilyennek mutatja magát a kamerák előtt.

-Mért mit csinált?

-Hát az előbb mikor Zaynnel hülyéskedtem már akkor mérgesen nézett rám. De miután kettesben maradtunk akkor közölte hogy szálljak le a pasijáról. Meg még azt is mondta hogy szerinte csak kihasználom Harryt és arra célozgatott hogy Zaynnel is ez a tervem. Jah meg leribancozott, voltaképpen csak ennyi..-fejeztem be. Végig magam elé bámultam közben.. 

-Hűű..-látszott rajta hogy nem tud mit hozzá fűzni hát nem csodálom. Perrie viselkedése engem is úgy mond sokkolt. Majdnem mindenre számítottam vele kapcsoltamban de arra hogy egy kiállhatatlan bunkó nő arra semmiképpen sem. Ebből is látszik hogy rossz ember ismerő vagyok.-Ehhez nincs mit szóljak. Nem ezt néztem volna ki belőle. Nem olyan rég én is beszéltem vele de velem tök normális volt.

-Tényleg?-hüledeztem.

-Igen. Kedves volt.

-Na hát akkor ezt én végképp nem értem. Mindegy hagyjuk. Amúgy ki az a lány aki veled jött?

-Hát öö..-dadogott összevissza David.(Igen ő az!)

-Ne már Dave nyugodtan megmondhatod elvégre is barátok vagyunk-mosolyogtam rá.

-Dave ez tetszik-mosolygott.-Amúgy a barátnőm Becca.

-Gratulálok. Mióta vagytok együtt?-kérdeztem tőle.

-Négy napja még csak.-válaszolt.

Még beszélgettünk egy kicsit majd elmentem megkeresni Harryt. De amikor megláttam hogy Zaynnékkel van inkább hagytam. Nem akartam oda menni. Ezért lefeküdtem az egyik napozóágyra és süttettem magam. A londoni időjáráshoz képest a mai nap szuper az idő.

A napozás közben sikerült elaludnom. Arra ébredtem hogy valaki megcsókol. Természetesen én is viszonoztam. Majd mosolyogva nyitottam ki a szemem de nem az az ember vigyorgott vissza rám akit vártam. 

-Jól aludtál cica?-vigyorgott Austin. Majd közelebb hajolt és ismét lekapott. Fújj..

Ebben a pillanatban riadtam fel ebből a borzalmas álomból. Igen szerencsére csak álom volt. A biztonság kedvéért bele csíptem a karomba hogy megtudjam hogy alszom e még. De a karomba nyilalló fájdalom tudomásomra adta hogy már ébren vagyok. Aminek nagyon örültem.

Körbe néztem csak most tűnt fel, hogy az ágyamban fekszem. Átfordultam a másik oldalamra. Harry vigyorgott rám. Viszont a meglepődéstől lefordultam az ágyról. Fájdalmasan felnyögtem amikor találkoztam a földdel vagyis a parkettával.

-Meg vagy?-sietett Harry a segítségemre.

-Meg.

-Ennyire ijesztő volnék?-kérdezte tettetett felháborodással.

-Nem csak hirtelen azt sem tudtam hol vagyok. Ráadásul hülyeséget is álmodtam. De mindegy.. A vendégek már elmentek?-kérdeztem.

-El már egy fél órája. Csak Nina és Perrie maradtak itt. Elméletben itt is alszanak.-Na szuper, mondhatom.

-Szuper!-ültem le az ágyra.

-Mi a baj?

-Perrie. Olyan bunkó volt velem mikor délután odamentem hozzájuk.

-Tényleg?-hitetlenkedett.-Amikor mi beszéltünk vele tök kedves volt. Dannel és Ellel is jól összebarátkoztak.

-Nem értem. Mi baja lehet velem?-kérdeztem.

-Talán féltékeny rád mert ilyen bombázó vagy-villantott rám egy 1000wattos mosolyt. Mire felnevettem.

-Hülye vagy!-csaptam a karjára.

-Nem csak őszinte.-mosolygott.

Én is elmosolyodtam.

-Szeretlek-mondtam ki azt amit érzek.

-Én is téged szépségem.-csókolt meg. Most mondjátok meg. Hogyan érdemeltem ki én egy ilyen édes fiút?

Egy ideig még beszélgettünk majd Harry elment lezuhanyozni én pedig addig lementem a konyhába. A helyiségben csak Zayn és Perrie tartózkodott épp egymás szájában kutakodtak.. Pár percig álltam ott az ajtóban de nem vettek észre. 

-Khmm..-jeleztem itt létemet mire ijedten rebbentek szét mintha valami rosszat tettek volna.-Bocsi csak kajolni jöttem-mutattam zavartan a hűtőre.

-Ja nem gond.-mosolygott rám Zayn. Küldtem felé én is egy mosolyt amit Perrie egy gyilkos pillantással jutalmazott amit persze úgy intézett hogy Zayn ne vegyen észre. Csak tudnám mi a frász baja van ennek a csajnak vele. Nem követtem el ellene semmit. Ő mégis ilyen ellenséges velem szemben.

Eldöntöttem hogy nem fogok vele foglalkozni ha ilyen bunkó akkor legyen ez is csak őt minősíti. Én meg majd nem veszek róla tudomást.

Kivettem a hűtőből a tejet és elővettem még a müzlit. Előkaptam még egy kanalat is. Majd tányér után kezdtem el kutatni. Sajna pont a szemben lévő szekrényben volt így elindultam oda. De útközben majdnem eltaknyoltam mert Perrie "véletlenül" kitette elém a lábát.

-Jaj bocsi ne haragudj-kezdett el színészkedni Zayn előtt.

Mély levegőt vettem majd magamra öltöttem egy műmosolyt.

-Semmi baj.-néztem rá. Majd mikor végre épségben eljutottam a pultig kivettem a szekrényből egy tálat majd elkészítettem a müzlimet de semmi kedvem nem volt továbbra is itt maradni így inkább felmentem Harry szobájába és ott vártam amíg végez. Az ágyán ülve eszegettem a vacsorámat. Néhány perc múlva belépett egy törölközőben. Gondolom nem számított rá hogy itt leszek. Haja még vizes volt és néhány csepp le is folyt a felső testén. Én a meglepődéstől félre nyeltem és köhögni kezdtem. Egyből odajött hozzám és kezével gyengéden ütögetni kezdte a hátam.

-Jól vagy?-kérdezte aggódóan.

-Khm..i-igen..khm..-nyögtem ki két fuldoklás között. Pár perc múlva szerencsére csillapodott a köhögésem.

-Biztos hogy jól vagy?-kérdezett rá megint.

-Jól leszek ha felöltözöl-mondtam zavartan. Nem mertem ránézni. Tuti hogy rákvörös volt a fejem.

Ő csak felnevetett és nyomott egy puszit a számra. Majd elment a szekrényéhez. Már vette volna le a törölközőt előttem. Én villám gyorsan felpattantam és ki mentem a szobából. Majd ismét lementem a konyhába, hogy letegyem az üres tálam.

-Dany te vagy?-jött a hang a nappaliból.

-Igen.-válaszoltam.

-Hoznál nekem egy kis répa levet?-pillantott rám Lou(ki más?) kis kutya szemekkel.

-Persze.-válaszoltam. Majd öntöttem Louinak a kért lötyijéből. Nincs jobb szó erre az undormányra. Nem tudom, hogy ezt egyáltalán hogyan tudják meginni. Undorító. Fúj!

Fogtam a poharat majd a nappaliba mentem. Épp átnyújtottam volna a poharat Louisnak, amikor Perrie kiverte a poharat a kezemből, minek teljes tartalma a pólómon landolt.

-Jaj ne haragudj-kapta a kezét a szája elé.

Nem vagyok ideges, nem vagyok ideges.

-Olyan ügyetlen vagyok.-játszotta meg magát.

Mély levegőt vettem majd elővettem a műmosolyomat. Nagy erőveszítés kellett ahhoz hogy ne szóljak vissza valamit. És hogy miért nem akarok? Zayn miatt. Nagyon bírom a mi szépfiúnkat. Ezért sem akarom elveszíteni a barátságát azzal, hogy bunkózom a barátnőjével.

Amúgy ezt a tettét Harry is végig nézte. Ő is látta hogy szándékos volt. Ökölbe szorított kézzel figyelt. Küldtem felé egy nyugtató pillantást mert nem akartam hogy most neki álljon itt balhézni.

-Semmi baj-szorítottam össze a számat. A poharat letettem az asztalra majd kiviharoztam a nappaliból és a szobámba mentem. Szó szerint bebasztam (bocsi a kifejezésért-szerk.megj.) magam mögött az ajtót. Levettem a felsőm majd felkaptam helyette egy tisztát.

Kezd már elegem lenni ebből a csajból. Nagyon ideges vagyok rá amire meg is van az okom. Nem értem mi a ráknak csinál velem ilyeneket és miért bunkózik. Mert még ha tettem volna ellene bármit is akkor megérteném a viselkedését. Viszont ő teljesen ok nélkül cseszeget engem. Amiből már kezd elegem lenni. De legyen ha ő így viselkedik akkor én is.

-Mivel lány és ráadásul Zayn barátnője nem bánthatom, de őszintén az előbb majdnem megtéptem.-jött be Harry idegesen.

-Nyugi én is közel álltam hozzá. De amúgy meg eddig azt mondtad hogy szimpatikus-néztem rá furán.

-Igen. De az addig volt amíg nem láttam hogyan cseszeget téged. Senki sem bánthat téged-mondta miközben átölelte a derekamat.

-Nyugi. Már meg is van mivel vágjak neki vissza-mosolyodtam el. Soha sem voltam az a bosszúálló fajta. De ez itt és most megváltozott.

-És mégis mivel?-ráncolta a homlokát.

Rámosolyogtam. Majd belekezdtem a tervem felvázolásába. Ő türelmesen végig hallgatott.

-Ez tényleg jó ötlet.-mosolygott majd nyomott egy puszit a számra.

Zayn és Perrie :DD

Még egyszer is elmondom nekem semmi bajom nincs Perrivel és szerintem tök aranyosak együtt Zaynnel :))

Na hogy tetszett? Komizzatok! :D 

Ja és egy kérdés, szerintetek mit tervez Dany Perrie ellen? Írjátok meg komiban hogy ti mire tippeltek! :))