2012. július 9., hétfő

4.Pihenési idő

Sziasztok! Bocsánat, hogy ilyen sokáig nem hoztam részt de nem volt időm rá. Most viszont két részt is megírtam. Szóval annyit szeretnék kérni hogy kommizatok!
Jó olvasást! Puszi: Jenny xx.
Ui: 2 komi és jön a kövi.


-Ne, Lou kérlek hagyj!-könyörögtem. Már vagy tíz perce ez megy. Ugyanis Lou-ra rájött az öt perc és először Harry-t kezdte el piszkálni. Ezzel még nem is volt semmi baj. De aztán Niall tanácsára úgy döntött, hogy inkább engem piszkál. Neki állt csikizni. Tudni kell rólam, hogy nagyon csikis vagyok. Szóval kénytelen voltam menekülni előle.-Fiúk kérlek segítsetek!-néztem könyörgően Liam-re és Zayn-re akik csak nevettek a kanapén.

-Ne nézz ránk! Félünk Lou-tól-nevetett Zayn. Liam pedig egyetértően bólogatott. Hát köszi fiúk a segítséget! De tényleg!

-Harry!-kiáltottam a nappaliba éppen belépő fiúnak reménykedve és oda futottam hozzá.-Segíts!-kérleltem és elbújtam a háta mögé.

-Ne is reménykedj az én Harry-m velem van-mondta Louis és önelégülten felnevetett.-Ugye?


-Hát persze egyetlenem-mondta Harry aztán megölelték egymást. Egy biztos ezek nem normálisak. De nem baj őket így kell szeretni. Néztem ahogyan ölelték egymást és hirtelen beugrott én mért is állok még mindig itt amikor futnom kellene?! Gyorsan szedtem a lábaimat és felfutottam az emeletre de már hallottam is a lábdobogást mögöttem ezért az első szobába ami - ez esetben Lou és Eleanor szobájába - közel volt futottam be. Háttal neki dőltem az ajtónak és levegőért kapkodtam. Hirtelen nyílt az ajtó és belépett Lou. 


-Innen már nem tudsz menekülni-mondta és ördögien felnevetett. Hát ez félelmetes. Komolyan mondom ez kattant. Már kezdtem belenyugodni, hogy innen már nincs menekvés. De megjelentek a fiúk az ajtóban. Kezdtem örülni, hogy talán segítenek de nem..Sőt segítettek Lou-nak és mind elkezdtek csikizni. Nevetve sikítoztam a lányoknak - akik szerintem a konyhában ügyködtek, hogy valami ehetőt összehozzanak nekünk - de persze egyikük sem jött segíteni. Végül is a srácok öt perc után megunták és abba hagyták a kínzásomat. Lementünk enni. Megköszöntem a lányoknak a segítségüket. Mondtam nekik hogy tényleg nagyon aranyosak voltak hogy segítettek a fiúkkal szemben. Remélem érezhető volt a cinizmus. 



-Hé! Kicsim minden oké?-kérdezte Lou.


-Nem. Van egy kis gond-húzta el a száját Eleanor és lehuppant a kanapéra barátja mellé. Az előbb fejezte be a telefonálást és azóta igen gondterhelt lett.


-Mi baj?-kérdezték szinte egyszerre a srácok. Ő nem válaszolt. Mind El arcát kezdtük fürkészni. Próbáltam kitalálni hogy mi aggaszthatja ennyire. De nem sikerült rájönnöm és ez egyre jobban idegesített.


-Eleanor kérlek mond már, hogy mi a baj!-próbáltam végre szólásra bírni.


-Az előbb a menedzserem hívott. Azt mondta hogy el kell utaznom Párizsba 3 hétre.-mondta.


-Ez tök jó.-vágta rá Niall és Zayn.-Hol itt a gond?-értetlenkedtek.


-És velem mi lesz?-kérdeztem.


-Hát ez a baj.-hajtotta le a fejét.-Próbáltam meggyőzni de nem ment bele abba hogy téged is elvigyünk magunkkal. Pedig én tényleg nagyon örültem volna ha te is eljöhetsz. De Josh hajthatatlan. Sajnálom.


-Nem gond. Addig haza megyek. Legfeljebb majd ha visszajöttél te is akkor még eljövök.-mondtam.


-Ne hülyéskedj már Dany! Itt maradsz addig velünk-mondta Harry és átkarolta a vállam.


-Igen nyugodtan maradhatsz. Hiszen már mi is szinte a húgunkként tekintünk rád-mondta Liam.


-Így van-mondták a többiek is. Istenem de aranyosak. Hiszen nem olyan régen ismertük csak meg egymást. Mégis megengedik hogy itt maradjak velük. És az hogy húgukként tekintenek rám ez annyira jól esik. De teljesen egyetértek velük már én is nagyon meg szerettem őket. És nem úgy mint rajongásom tárgyai hanem mint barátok, tekintek rájuk. Így bele gondolva furcsa. Hogy hirtelen hogyan megváltozott az életem. Természetesen jó irányba. Igazából még álmaimban sem gondoltam volna hogy a híres brit bandát - akikért millió lány teljesen odáig van - a barátaimnak mondhatom. Azzal hogy ide költöztem egy időre sikerült szereznem hét nagyon jó barátot. Eleanor-ral is csak jobb lett a kapcsolatunk nem mintha eddig bármi probléma is lett volna vele. Talán csak a távolság. Most viszont hogy itt vagyok nagyon jól érzem magam vele. És nagyon is hálás vagyok neki mert általa ismertem meg a fiúkat és Danielle-t. Akit szintén nagyon is megkedveltem. Egy szóval nagyon furcsa most. Nem gondoltam volna hogy hirtelen ennyi fantasztikus barátra sikerül majd szert tennem. Sőt nem is nagyon hittem hogy valaha lesznek majd barátaim. Mert nagyon nehezen tudok megnyílni az embereknek. De valahogy mióta ismerem a fiúkat azóta ez is kezd teljesen megváltozni. Lehet hülyén hangzik majd de úgy érzem ez az öt idióta jó hatással van rám.



***
Már eltelt egy hét is azóta, hogy Eleanor elment.De minden nap beszélünk telefonon. Nem mondom hogy nem hiányzik mert ennek az ellenkezője igaz. De ugyanakkor örülök is neki mert ez neki egy nagy lehetőség. Az elmúlt egy hétben sok minden történt. Először is Zayn becsajozott. Még nem mutatta be a lányt. De sok jót mesélt már róla. Mondtuk neki, hogy nagyon kíváncsiak vagyunk már rá mindannyian. Erre Zayn azt felelte, hogy majd ha úgy érzi hogy tényleg komoly az ügy akkor majd mi is megismerhetjük a lányt. Másodszor Niall is találkozgat egy lánnyal. Valami régi ismerőse a lány most költöztek ide Londonba és múltkor összefutottak a Nandos-ban - hol máshol ha Niall-ról van szó - és jól elbeszélgettek. Niall mesélt róla és elmondta hogy régen is nagyon tetszett neki a lány csak mire rávette volna magát hogy beismerje neki addigra jött az xfaktor a vele járó költözéssel együtt és mivel nem akart távkapcsolatot így inkább csak megpróbálta egyszerűen elfelejteni a lányt. De most hogy a távolság nem áll közéjük és még mindig nagyon fontos neki a csaj. Így biztattam én is hogy csak próbája meg. Hiszen ebből még bármi lehet. Őszintén szólva nagyon drukkolok nekik és Zayn-nek is. Ezenkívül a fiúk kaptak másfél hét pihenési időt. Így Liam és Danielle két napja elutaztak, hogy végre kettesben is eltöltsenek egy kis időt. A többiek is tervezik hogy a kis szabadság alatt majd haza látogatnak a családjaikhoz. Csak azt nem tudom, hogy addig én mihez kezdjek, mert mégsem lenne jó ötlet erre az időre haza menni mert mégis csak hatalmas távolság és a repülőjegy sem olcsó.

-Dany!-kiáltott fel Lou.-Gyere le egy kicsit!-lementem. A kanapén terpeszkedtek mind így leültem az egyik egyszemélyes fotelbe és kérdőn tekintettem rájuk.


-Mit szerettetek volna?


-Csak ugye tudod, hogy most a szabadidőnkben mind szeretnénk egy kis időt a családunkkal eltölteni.-kezdte Lou.


-Igen tudom.-bólintottam hogy folytassa. Komolyan nem is sejtettem mit akar ebből kihozni.


-Szóval a lényeg hogy nem akarunk téged addig magadra hagyni-mondta Zayn.


-Jaj fiúk aranyosak vagytok de megleszek. Ennyi időt igazán kibírok ám egyedül is-mosolyogtam rájuk. Igazából semmi kedvem nem volt az elkövetkezendő időt egyedül tölteni ebben a hatalmas házban. De mégsem foszthatom meg a fiúkat attól hogy a kis szabadidejüket a rég nem látott szeretteikkel töltsék.


-Bármennyire is elhisszük. Akkor sem szeretnénk egyedül hagyni. Meg mégis csak 16 éves vagy. Eleanor sem örülne neki. Ezért megbeszéltük a srácokkal hogy az lenne a legjobb ha valamelyikünk családjához mennél. És ha az neked is jó akkor velem jönnél el Holmes Chapel-be-mosolygott rám Harry én pedig szinte tátott szájjal bámultam. Mennyire aranyosak erre a kevés időre sem hagynának egyedül. Istenem most mond meg, hogyan érdemelhettem ki ilyen jó barátokat!-Szóval mit szólsz?-kérdezte Harry mivel még mindig nem sikerült teljesen felfognom a helyzetet.


-Nagyon kedvesek vagytok srácok- néztem végig rajtuk- de nem akarok zavarni. Hiszen most végre van egy kis időtök a családotokra. Szóval nem szeretnék útban lenni-néztem Harry-re.


-Istenem Dany ne beszélj már butaságokat! Egyáltalán nem fogsz zavarni és én igenis örülnék neki ha eljönnél velem.-mondta.


-Igen meg így legalább nekünk sem kellene aggódnunk, hogy itt hagyunk ennyi időre egyedül-mondta Zayn.


-És ami a legfontosabb, hogy Eleanor is kinyírna minket ha bármi bajod esne-mondta Niall amin mind felnevettünk.


-Köszönöm srácok-öleltem meg őket.-És neked is nagyon köszönöm Harry-nyomtam egy puszit az arcára mire a fiúk elkezdtek 'huu'-zni.


-Hülyék-nevettem fel.-És ki mikor indul?-ültem vissza az eredeti helyemre vagyis a fotelbe.


-Én még ma este. 8-kor indul a vonatom-mondta Zayn ránézett az órájára.-Basszus már félhét és még be sem pakoltam-szaladt fel az emeletre. A fiúkkal csak nevettünk. Hihetetlen hogy képes Zayn mindent az utolsó pillanatra hagyni.


-És ti?-néztem Lou-ra és Niall-ra.


-Hát az én gépem is 8-kor indul. De én már bepakoltam-mondta Niall egy elégedett mosollyal az arcán.


-Én majd csak reggel indulok. Kocsival megyek. Tényleg megyek is telefonálok anyának hogy holnap haza megyek-bólintottunk így felállt és felment a szobájába - legalábbis szerintem oda ment.


-Ajj ti nem vagytok éhesek?-kérdezte Niall pár perc csend után és a hasát simogatta.


-Nem Niall. Azt sem értem hogy lehetsz te még megint éhes amikor nem egészen félórája ettünk utoljára?-kérdeztem hitetlenkedve.


-Lehet de én még akkor is éhes vagyok.-nyavalygott.


-Akkor menj és egyél valamit-szólt rá Harry a szöszi szinte egyből felkelt és uralma alá vette a konyhát. Azt nem értem hogy eddig mért nem ment ki és evet valamit! Mért kellett itt nyavalyognia? De már rájöttem hogy a srácoknak sok olyan dolguk van ami számomra érthetetlen, így már meg sem próbáltam rájönni a válaszra. Inkább odacsücsültem Harry mellé aki egész eddig a telefonját nyomkodta.


-Mit csinálsz?-kérdeztem.


-Twitter.-válaszolta és egy újabb rajongónak válaszolt.-Most nézd meg milyen aranyosak-mutatta meg az egyik lány tweet-jét.


"@Harry_Styles Szia Harry! Hogy vagytok? Remélem jól :) Nagyon szeretem a zenéteket. Ha szabad megkérdeznem mikor lesz majd a következő turnétok? Mert sajnos a legutóbb nem sikerült elmennem egyik koncertetekre sem mert elfogytak a jegyek :/ Ezért most minél előbb szeretnék majd jegyhez jutni. Mert ez nagyon fontos nekem. Puszilom a többieket is. Legyen szép napod! Elena"


Elmosolyodtam. Tényleg nagyon aranyosak a fiúk rajongói. Harry pedig egyből válaszolt is ennek a lánynak.


"@Elenaa_1D Szia Elena! Köszönöm hogy írtál. Megvagyunk a fiúkkal! Most éppen van egy kis szabadidőnk így próbálunk minél többet pihenni. Még nem tudjuk mikor lesz pontosan a turné valószínűleg majd szeptember környékén. De amint biztos lesz az időpont úgyis megfogod tudni mert a srácokkal majd kiírjuk ide is :) Remélem majd most eltudsz jönni a koncertre. Harry xx."


-Aranyos-mosolyogtam rá amikor elolvastam hogy mit is írt vissza a lánynak.-Tényleg és akkor mi mikor megyünk majd?-kérdeztem.


-Holnap reggel 7-kor indulunk ha az neked is jó és akkor még ebéd előtt oda is érünk.


-Rendben. De Harry, biztos nem baj hogy én is megyek? Mert egyáltalán nem sértődnék meg ha inkább úgy döntenél hogy egyedül mész. Mert ahogy már mondtam megleszek egyedül is ezalatt a kis idő alatt.


-Jaj Dany, azt hittem ezt már megbeszéltük-tette le maga mellé a telefonját és felém fordult.-Nem gondolom meg magam, mert egyáltalán nem fogsz zavarni. Mint mondtam nagyon ürülnénk neki a srácokkal ha nem maradnál itt egyedül. És ami azt illeti amikor Lou felhozta ezt az ötletet hogy valakihez menj akkor én voltam az első aki vállalkozott rá mert nagyon szeretném ha velem töltenéd ezt az időt. De ha te inkább más valakivel mennél akkor még szólhatunk a fiúknak.-mondta.


-Nem erről van szó én csak nem akarok nyűg lenni a nyakadon amíg a családodnál vagy. Meg szerintem a szüleid sem örülnének és nem akarok teher lenni.


-Először anyáékkal már beszéltem és mondtam hogy nem egyedül megyek hanem egy barátommal. Ennek anya nagyon örült.


-Tényleg?-kérdeztem meglepetten.


-Igen. Tudni kell anyáról, hogy szereti ha van egy kis nyüzsi a házban. Akkor is nagyon boldog volt amikor a srácok eljöttek velem pedig tudod hogy milyen lököttek tudunk lenni-nevetett fel.


-Igen, az nem kifejezés hogy mennyire-nevettem én is. Még kicsit néztük a tévét. Azután lejöttek a többiek is. Elbúcsúztunk Niall-tól és Zayn-től. Majd Lou kivitte Zayn-t a vonatállomásra mert már így is késésben volt. Niall meg fogott egy taxit és azzal ment el a reptérre. Hihetetlen milyen üres lett ez a ház. És nagyon csendes a fiúk hülyeségei nélkül. Felmentem a szobámba bepakoltam egy bőröndbe. Lehet hogy csak egy hétre megyünk de én akkor is szeretek több cuccot vinni. Fő a biztonság. Miután elvégeztem a esti dolgaimat is beállítottam a telefonomat ébresztésre 6:15-re. Majd lefeküdtem. Egy csomó kérdés kavargott a fejemben. Vajon kedvelni fognak Harry szülei? Milyen lesz majd náluk lakni egy hétig? Milyen lesz majd megismerni Harry nővérét?-gondolkodtam egészen addig míg az álom manók el nem jöttek értem..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése