2012. augusztus 3., péntek

19.Verekedés

Sziasztok itt van a kövi rész! Remélem tetszeni fog! Várom a komikat!
Jó olvasást! Puszi: Jenny♥

Azonnal az arcomhoz kaptam és hitetlenkedve néztem rá Davidre. Egyszerűen felfoghatatlan számomra hogyan volt képes megütni. Ő még mindig dühösen méregetett bennünket. Harrynek sem kellett több neki ment és ütni, verni kezdték egymást. Én teljesen ledermedtem és mozdulni sem tudtam. Harry egy hatalmasat húzott be Davidnek. De sajnos nem ő volt az egyetlen aki támadott. David sem hagyta magát. Ököllel ütötte Harryt orrba. Erre ő hasba vágta. Szörnyen féltem. Aggódtam hogy valami súlyos kárt tesznek egymásban. Már így is rengeteg sérülést kaptak. Ezért erőt vettem magamon és rájuk kiáltottam.

-Ne! Hagyjátok abba!-sikítottam rájuk könnyes szemekkel, de nem hallgattak rám.-Louis, Zayn, Liam, Niall gyertek gyorsan-ordítottam ki. Szerencsére meghallották és berontottak a szobába. Amint meglátták a verekedő párost közbe léptek. Harryt Lou fogta le. Zayn és Liam pedig Davidet húzták el. Niall meglátta hogy sírok ezért azonnal odajött hozzám és szorosan megölelt.

-Minden oké?-kérdezte tőlem. Nem válaszoltam csak még jobban hozzá bújtam. Az előbbi események miatt nagyon megijedtem.

-Engedj-rántotta ki magát a szorításból Harry. Lou utána nyúlt de amikor meglátta, hogy csak hozzám jön és nem kezdeményez újabb bunyót hagyta.

-Dany, jól vagy?-tette a vállamra a kezét. Bólintottam.

-Jézus, veled meg mi történt?-kérdezte ijedten Niall.-Tiszta vörös az arcod jobb oldalt és fel is tagadt.
Oda kaptam a kezem és igaza volt Niallnak meg volt egy picit duzzadva. Ráadásul amikor hozzá értem még fájt is ami miatt felszisszentem.

-Ez a balfasz megütötte-szorította ökölbe a kezét Harry.

-Hogy mit csinált?-kérdezte Lou. Kezdtek mind idegesek lenni.

-Ebben az esetben igazán megérdemli a verést-dühöngött Zayn. Lou és Harry egyetértettek vele.

-Egyáltalán, hogy mertél megütni egy lányt?-emelte fel a hangját Lou. Ilyennek őt még soha nem láttam. 
Eddig csak a vicces hülyéskedős Louist volt alkalmam megismerni. Most viszont sikerült az a felét aki megvédi a barátait és ezért bármire képes. Elszánt volt és láttam rajta, hogy nem sok választja el attól hogy neki menjen Davidnek csak úgy mint az előbb Harry.

-Ha már verekedni van kedved egy hozzád hasonlóval állj ki. Mondjuk velem. Vagy mi van így már nincs akkora bátorságod, mi?-őrjöngött Zayn. Ebben a pillanatban jöttek be a szobába a lányok is. 
-Itt meg mi folyik?-kérdezte Danielle.

-Dany mi történt?-jött oda hozzám Eleanor is és megölelt. Nem válaszoltam. Még mindig kissé sokkos állapotban voltam. Harry is átölelt. Oda bújtam hozzá amennyire csak tudtam ő pedig szorosan tartott erős karjai között.

-Ha tudnád most mennyire szívesen verném be a képedet.-mondta mérgesen Harry éreztem ahogyan a kezei megfeszülnek. Így még közelebb bújtam hozzá.

-Azt is kellene. Azok után amit tett nagyon is megérdemelné.-mondta immár Louis is. Segítségkérően néztem rá Liamre. Tudtam egyedül ő az aki higgadt tudott maradni már amennyire ebben a helyzetben az lehetséges. Lou és Zayn már majdnem neki is mentek Davidnek. Óriási mázlimra Liam és Niall nem hagyták.

-David azt hiszem az lesz a legjobb ha most azonnal elmész.-kezdte kihúzni a szobából Liam, de nem igen ment neki egyedül így Niall is besegített.

-Nem. Ali figyelj én sajnálom. Nem tudom mi ütött belém. Kérlek bocsáss meg-mondta könyörgően David. Nem válaszoltam neki. Még csak ránézni sem voltam hajlandó. Nálam épp eléggé elásta magát azzal hogy megütött. Számomra az erőszak egyszerűen megbocsáthatatlan. Szóval ezzel már el is vettettem azt az ötletet hogy valaha még barátok leszünk. Mert nekem nem kell egy ilyen erőszakos barát. Aki képes megütni egy lányt.

David még könyörgött egy darabig de utána már nem hallottam semmit mert a fiúk kitették a házból. 
Felnéztem Harryre. Csak ebben a pillanatban vettem észre hogy vérzik az orra.

-Jézus az orrod-kaptam a kezem a szám elé. Nem igen bírom a vért. Általában ilyenkor hajlamos vagyok ájulásra de szerencsére ez nem mindig következik be. Viszont így is az émelygés érzése meg van. Felemelte a kezét és megfogta az előbb említett érzékszervét. Azon nyomban hogy megérintette felszisszent. Gondolom eléggé fájhatott neki. Nem nézett ki valami szépen az biztos.-Úgy sajnálom-fúrtam a fejem a mellkasába. És megtörtént ki folyt az első könnycsepp a szememből amit egyre több követett.

-Nem kell ez nem a te hibád-mondta határozottan. Valahogy én mégsem tudtam neki el hinni. Hiszen ha én nem vagyok akkor most nem lenne semmi baja. Az egész teljes mértékben az én hibám. Én jöttem össze Daviddel és csaltam meg (jó ebben végül is ő is bűnös). Mert ha tudtam volna nemet mondani vagy esetleg előbb szakítani Daviddel akkor mind ez nem történik meg. Viszont akkor nem ismertem volna meg David valódi oldalát.

-Valaki végre minket is beavatna abba, hogy mi történt?-kezdett ideges lenni Eleanor is. A fiúk elmesélték neki. Amitől szinte szétvetette az ideg.

-Hogy volt képes az a rohadt szemét..-itt még elég sok szép szóval illette meg-ezt tenni veled. Csak lássam meg még egyszer akkor biztos lehet benne hogy kiherélem.-csapkodott. Lou lefogta a kezét és próbálta megnyugtatni több kevesebb sikerrel. Dan eközben elvitte Harryt hogy lekezelje az orrát.

-Kimennétek?-szólaltam meg.-Szeretnék egy kicsit egyedül lenni.-mondtam.

-Biztos vagy benne?-simított a karomra El.

-Igen. Kell egy kis idő-válaszoltam. Szerencsére nem kérdeztek többet csak sorban kimentek és becsukták maguk után az ajtót. Befeküdtem az ágyamba. Nem törődve azzal hogy ruhában vagyok húztam magamra a takarót és hajtottam a fejem a párnára. A telefonom esze veszetten kezdett elcsörögni. Felkaptam és megnéztem a hívót. David volt. Egyáltalán nem akartam beszélni vele. Kinyomtam. Még néhányszor próbálkozott de mindig ugyanazt tettem. Ezért a következő pillanatban egy SMS-em jött szintén tőle. 
Gondolkodtam hogy elolvassam e. De végül csak kitöröltem. Nagyon haragudtam rá. Teljesen jogosan. 
Amit tett számomra megbocsáthatatlan. Átfordultam a másik oldalamra. De egyből fájdalom hasított az 
arcomba. Felültem és kimentem a fürdőszobámban. A tükörben szemlélni kezdtem az ütés helyét. Már nem csak éreztem de láttam is a hogy felpuffadt az arcom ráadásul már kezdett is belilulni. Mondhatom szuper. 
Remélem mardossa emiatt a bűntudat. De még mindig örülök neki hogy a srácok nem támadtak rá. Mert bármennyire is elítélem a tette miatt. És bármennyire is nehéz beismerni, de fontos nekem. És nem szeretném ha bántódása esne. Tudom még így is képes vagyok védeni. Pedig nem kellene. Nem érdemli meg.

Visszamentem a szobába és lefeküdtem az ágyamba. Lehunytam a szemeim és próbáltam elfelejteni azt ami imént történt. De sajnos nem igazán akart sikerülni. Akárhogyan próbáltam sehogyan sem tudtam. Nem tudom miért jelentett olyan sokat számomra az hogy Daviddel barátok maradjunk. De még most is úgy vagyok vele ahogy minél többet gondolok rá annál inkább arra jutok, hogy szeretnék a barátja maradni. Pedig ez egyáltalán nem jó ötlet a mai bunyó után. Ki tudja mi lenne ha egyszer megint valami miatt felkapná a vizet és megütne. Lehet hogy akkor senki nem tudná megállítani nem úgy mint most Harry.

-Hé Dany jobban érzed magad?-jött be El az oldalán Danielle-el.

-Nem igazán.-válaszoltam.-Tudjátok-ültem fel. Ők pedig helyet foglaltak az ágy szélén és kíváncsi tekintettel vizslattak.-soha nem néztem volna ki ezt Davidből hogy képes volna megütni. Nem hogy engem hanem bárki mást. Mindig is kedves és tisztelet tudó fiú ként tekintettem rá. Jó azt is tudom hogy nagy részben ami történt az a mi hibánk is. De ez így most akkor is sok nekem-mondtam.

-Elhisszük-nézett rám sajnálóan Dan.-És mihez kezdesz ezek után? Ugye nem tervezel találkozni vele?-húzta fel a szemöldökét.

-Nem tudom-sóhajtottam.

-Mi az hogy nem tudod? Ezek után még csak ne is lássam meg a közeledben!-szólalt fel idegesen Eleanor.

-Nyugi-simította a vállára Dan a kezét. Ezzel valamennyire sikerült is lenyugtatnia.

Hogy tetszett? Komikat! :D Ui: Bocsi hogy ilyen rövid lett. De ennyire tellett most tőlem. Viszont holnap megpróbálok hozni egy hosszú részt! :))

8 megjegyzés:

  1. Szia!:)Ma találtam rá a blogra..el is olvastam mert érdekesnek tűnt..de valami megakadályozott az olvasásban..az a valami pedig nem más t mint..: HOL VAN A KÖVETKEZŐ RÉSZ?!
    Nagyon tetszik ahogy írsz, és imádom az egész történetet:)
    Kérlek mihamarabb hozd a következőt!*-*
    Puszi, Niki♥

    VálaszTörlés
  2. Szia! Nagyon örülök hogy tetszik :))) Igyekszem a kövivel. Ha sikerül akkor holnap fel teszem :) Köszönöm, hogy írtál :D Puszi: Jenny♥

    VálaszTörlés
  3. Szia! Én is ma találtam rá a blogodra és nagyon tetszik :) Nagyon sok blogot olvastam már de olyan még nem nagyon volt mikor már az elejétől fogva imádom :) Nagyon várom az új részt :) Nagyon ügyes vagy :) Lujzi :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Jaj ennek nagyon örülök :)) Köszönöm hogy írtál. Még ma délelőtt felteszem :D

      Törlés
  4. Szia:) Mint mindig, most is el kell mondjam, hogy mennyire nagyon tetszik és várom a következő részt! Szerintem amúgy nem baj, hogy nem lett túl hosszú, legalább majdnem mindennap hozod a kövit, amit szerintem nem sok bloggerina mondhat el magáról:)
    Az eseményekkel kapcsolatban: én még mindig nem hiszem el hogy David képes volt megütni egy lányt.. Viszont Harry kis megmentős jelenete irtó édes volt:)
    Hát a komim sem lett valami hosszú, majd legközelebb mindkettőnknek összejön:D <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)Köszönöm :D Harry már csak ilyen kis édes :D Hát majd legközelebb igyekszünk :))

      Törlés
  5. Mélységesen sajnálom és szégyellem magam amiért az előzőekhez nem írtam komit, de mentségemre szóljon, hogy nem voltam itthon... :(
    Az előző három részt imádtam! Nem gondoltam volna, hogy David képes ilyenre. Most már nem is sajnálom őt, hogy ki lett dobva! Egyszerűen fantasztikus volt ez az egész!!! Remélem hamar jön a kövi! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Semmi baj :) Örülök hogy tetszett! :D Még ma délelőtt fel teszem :) Remélem te is hamar teszel fel új részt! :D

      Törlés