2012. augusztus 7., kedd

21.Segíts!

Sziasztok! Megjöttem! Remélem tetszeni fog! 
Bocsi hogy rövid lett.
Komikat köszönöm! :)) Imádlak titeket! <3
Jó olvasást! Puszi: Jenny♥


-Menjünk haza-húzott Liam a kocsijukhoz. Beszálltam hátra. Ő még visszament hívta a többieket is. Miután mind beszálltak és Louis elindította az autót haza indultunk. Az út alatt nem beszélgettünk. Én még mindig halkan sírtam miközben az ablakon bámultam ki. Gondolom a fiúk szótlanságának az volt az oka, hogy nem tudták mit is mondhatnának. Én csak gondolkodtam és gondolkodtam. Harry tényleg komolyan gondolta volna amit mondott vagy csak a düh beszélt belőle? Valószínűleg az előbbi. Megint mindent elrontottam. 
Istenem miért vagyok ilyen szerencsétlen a szerelemben?

Hazaérve kikerültem a lányokat. Figyelmen kívül hagyva a "Mi történt?" , "Mi a baj?" kérdéseiket szaladtam az emeletre. Bekopogtam Harryhez.

-Bárki vagy nem érdekelsz. Menj el!-kiáltott ki.

-Én vagyok, Dany-mondtam eléggé hangosan ahhoz hogy ő is hallja.

-Menj el!

-Beszéljük meg-kértem. Fejem pedig az ajtónak döntöttem.

-Nincs mit megbeszélni. Felejts el úgyis ott van neked David-válaszolta hidegen.

-De..-kezdtem viszont azonnal közbe is vágott.

-Nincs semmi de! Menj már el!-rivallt rám, amitől ismét a sírás kerülgetett, de hallgattam rá. Bementem a szobámba. Becsuktam az ajtót. Hátamat neki vetve csúsztam le a földre. Átkaroltam felhúzott lábaimat. 
Fejemet térdeimre hajtottam. És ekkor megint csak eltört nálam a mécses és zokogni kezdtem. Szemeim már fájtak a rengeteg sírás miatt. Hihetetlen hogy mennyire boldog voltam nem is olyan régen. Örültem, hogy sikerült kibékülnöm Daviddel. Azt hittem, hogy végre minden rendben. Erre megjelenik Harry és mindent félreért. Nem hibáztatom miatta, de igazán meghallgathatott volna. Davidnek akartam csak jót azzal, hogy teljesítettem a kérését. Őt sem okolom a dolgok miatt. Egyetlen ember van aki hibás. ÉN. Egyedül ahhoz értek hogy mindent elrontsak. Egy valódi csődtömeg vagyok. Egy semmi. Sokkal könnyebb volna nekik ha nem lennék.

-Dany?-kopogott Eleanor. Gyorsan bezártam az ajtót, hogy még véletlenül se tudjon bejönni. Nem akartam most társaságot. Vagyis  csak egy ember társaságára vágytam. De az illető jelen pillanatban ki nem állhat.-Jól vagy?-mindenki csak ezt tudja tőlem kérdezgetni??

-Nem! Egyáltalán nem vagyok jól. Menj el!-mordultam rá. Tessék erről beszéllek. Most is olyanon töltöm ki a dühöm aki még csak meg sem érdemli. Mindenkit csak megbántani tudok. Most például Eleanort pedig ő igazán nem tett semmi rosszat sem. Csak segíteni akart. Én pedig így viselkedtem vele. Kedves dolog mondhatom.-Sajnálom-kértem tőle elnézést.

-Bejöhetek?-próbált benyitni, viszont mivel az előbb bezártam, így nem sikerült kinyitnia az ajtót.

-Ne! Most inkább szeretnék egyedül lenni-nyöszörögtem. Nem szólt semmit, de hallottam távolodó lépteinek zaját amik jelezték, hogy ismét egyedül maradtam. Igen ez való nekem a magány. Így legalább nincs kit megsértenem, megbántanom.

Miután kissé megnyugodtam bekapcsoltam a laptopom és felnéztem twitterre. Akaratlanul is megnéztem Harry adatlapját. Az utolsó tweetjén megakadt a tekintetem. Néhány perce írta csak ki.

"Miért mindig azok rúgnak beléd, akik a legfontosabbak?? :( "

Legszívesebben megint elsírtam volna magam, de már nem bírtam. Annyit sírtam már hogy egyszerűen nem jött ki több könnycsepp a szememből.

Írtam még egy utolsó üzenetet, majd lekapcsoltam a gépet. Miután elvégeztem esti teendőimet lefeküdtem igaz, hogy még csak 7 óra volt de nem volt kedvem semmihez sem. Reménykedve hunytam le a szemeim. Reménykedve abban hogy az illető akinek írtam tud majd segíteni nekem és minden rendbe fog majd jönni. Muszáj volt ebben a hitben lennem különben teljesen kikészültem volna. Túlságosan fontos nekem Harry ahhoz hogy elveszítsem. Muszáj mindennek rendbe jönnie.

Az üzenetben pedig ez állt: "Az öcséd utál!! :'( Te vagy az egyetlen reményem. Túlságosan szeretem ahhoz hogy elveszítsem.Kérlek segíts!!"

Sajnálom hogy rövid lett. Remélem nem haragszotok miatta. Ígérem megpróbálok következőnek egy hosszú részt hozni. 

8 megjegyzés:

  1. Tudod mikor bezárkózott azt hittem majd haza akar utazni, aztán mikor az volt, hogy írt egy utolsó üzenetet azt hittem öngyilkos akar lenni...
    De a lényeg, hogy nekem tetszik és hiába sajnálom a csajt akkor is megérdemli, mert ő csinálta magának. Tudom ez most kegyetlennek hangzik, de ez a véleményem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)Ja nem akartam kinyírni. Örülök hogy tetszik :)

      Törlés
  2. Jujj jujjj jujjj jujjj!!!!!! Remélem segít neki az illető akinek írt :) Ez is olyan jó lett mint a többi :) Siess kérlek a következővel!! :) Lujzi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök hogy tetszik :) Sietek :D

      Törlés
  3. Biztos Gemmának írt:D Nagyon jó lett, imádtam..de hát sajnálom, mondjuk megérdemli, de Harryben és lehetne annyi hogy meghallgatja vagy valami..:D:/
    Nagyon jó lett, Várom a kövit, GYORSan!:D
    Puszi, Niki♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm.:) Örülök, hogy tetszett :D Sietek a kövivel. Puszi: Jenny♥

      Törlés
  4. Gemmaaaaa segíts neki!:) Okés, most már kicsit sajnálom Dany-t! Harry igazán meghallgathatná, mondjuk az ő helyében valószínűleg engem sem érdekelne. Azért remélem sikerül megoldaniuk ezt a kis félreértést! Ha igazán szeretik egymást, akkor ezt is túléli a kapcsolatuk:) (fujj, mikor lettem ilyen nyálas?!)
    Na mind1, a lényeg: sieeeeeees a kövivel:) <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :) Majd hamarosan minden kiderül :D Sietek :))

      Törlés