10.Hát ezt meg mi lelte?

Sziasztok! Itt is volnék! Remélem tetszeni fog :D

Nem lett épp a legjobb sem leghosszabb rész de a következő jobb lesz ígérem! És azt holnap délelőtt már fel is teszem!
Jó olvasást! :)) Puszi: Jenny♥

Ui: A komiknak még mindig nagyon örülnék!

-A válaszom pedig szívesen elmegyek veled-mosolyogtam rá. Lehet szemét dolog kihasználni. De még az is lehet, hogy őt is megszeretem idővel..vagy nem? Mindegy ez úgyis csak egy randi. Nem értem mit kell ezt túlgondolnom.

-Ennek nagyon örülök.-mosolygott rám.

***

A buli óta eltelt néhány nap és Daviddel mára beszéltük meg a randit. Kicsit izgulok miatta. Még fél órám van mielőtt indulnom kellene ugyanis úgy beszéltük meg, hogy az egyik kávézóban találkozunk. Ezért neki álltam készülődni. Ami abból állt hogy átöltöztem és meg csináltam a hajam meg tettem fel minimális sminket.

-Valaki volna szíves és eldobna engem a starbucksba?-kérdeztem a kanapén henyélő fiúkat. Mert Danielle táncon volt El pedig fotózáson így csak mi voltunk otthon.

-Mért akarsz oda menni?-fordult felém Zayn.

-Nem mintha rátok tartozna de randim lesz.-mind felkapták a fejüket és hol rám hol Harryre néztek. Most meg mi bajuk van?-Na akkor valamelyikőtök elvisz?-törtem meg a beálló csendet és a hatás kedvéért kis kutya szemekkel néztem rájuk.

-Persze.-válaszolt egyikük.-Csak hozom a kulcsom és már mehetünk is.

-Oké. Köszi Liam.

-Nincs mit.-mosolygott rám. A többiek még mindig csak csendben ültek. Hát jó. Majd ha haza jövök kikérdezem őket.

A ház előtt beszálltunk Liam kocsijába és röpke 15 perc alatt ott is voltunk. Megköszöntem Liamnek a fuvart majd bementem a kávézóba. Körbe pillantottam majd az egyik sarokban megtaláltam azt akit kerestem, Davidet. Oda mentem hozzá amint meglátott felállt és puszival üdvözölt. Ezután mind ketten helyet foglaltunk és rendeltünk. Közben sokat beszélgettünk. Nagyon kedves volt. De ő akkor sem Harry.. Ne Dany ezt most azonnal verd ki a fejedből!

Kajálás után még voltunk sétálni is. A beszélgetés során sok minden megtudtam róla. Többek között, hogy itt él Londonban már kis kora óta, 19 éves ahogy sejtettem, művészeti egyetemre jár, színésznek tanul és van egy 16 éves öccse Eric. Ezenkívül még sok minden mesélt és én is meséltem neki magamról. Az hiszem elmondhatom hogy megkedveltem. 

-Az hiszem mennem kellene.-mondtam amikor ránéztem az órámra.

-Elkísérhetlek?

-Ha szeretnél.

Hát gyalog kicsit tovább tartott a hazaérkezés így több mint fél órába tellett. De a társaság miatt már megérte.

-Hát itt is vagyunk.-álltam meg a kapu előtt. Nem igen akartam behívni még a srácok elijesztenék a hülyeségeikkel.

-Ali nagyon jól éreztem ma magam veled.-dörzsölte meg a tarkóját.

-Az érzés kölcsönös-mosolyogtam rá bíztatólag.-Köszönöm a mai napot-nyomtam egy puszit az arcára. 
Majd elindultam, hogy bemegyek. De ő megfogta a csuklómat ezért visszafordultam hozzá ő pedig közelebb jött. Az egyik kezét az arcomra simította a másikat pedig a derekamra ezzel is közelebb vonva magához. Majd pár másodperccel később ajkait az enyémekre nyomta. Nem ellenkeztem. Én is vissza csókoltam. Mikor elváltak az ajkaink csak egymásra mosolyogtunk.

-Jóét David-mentem be a házba.

-Neked is Ali.-mondta majd elment.

Egyből a nappali felé vettem az irányt ahonnan hangok szűrődtek ki. Ledőltem a kanapéra. Arcomon levakarhatatlan mosoly terült szét.

-Milyen volt a randi?-kérdezte Danielle.

-Szuper!-válaszoltam tömören.

-Csókolóztatok?-tette fel a következő kérdést izgatottan El én csak bólintottam. A fiúk csak csendben hallgattak. Most nézem csak nem semmi egy kanapéjuk van ezeknek, hogy mind elférünk rajta pedig nyolcan vagyunk! Megint elkalandoztam. 

-És milyen volt?-kérdezgettek tovább a lányok.

-Mesés-válaszoltam bár közel sem annyira mint Harryvel.-tettem hozzá magamban. Ne! Már megint Harry. 
El kell őt felejtenem-vízhangzott a fejemben.

-Hát ezt meg mi lelte?-mutattam az ajtóra amin az előbb ő kiviharzott.

-Öö..csak fáj a feje-vágta rá némi gondolkozás után Lou. Valami itt gyanús nekem! Biztos vagyok benne, hogy valamit eltitkolnak előlem. De most túl fáradt voltam ahhoz hogy faggassam őket. Mert száz százalék hogy nem mondanák el csak úgy. Így csak megvontam a vállamat és figyelmemet a tévére összpontosítottam amiben valami rajzfilm ment. És kapaszkodjatok meg répákról szólt!